Nos, ha már nyár, akkor pihenés...mostanában szokásom átaludni az egész délelőttöt. Ez ma sem volt máshogy. Délután 1-kor ébredtem és 2-kor keltem...bár ne kellett volna...

Mikor felkeltem és kajáltam, leültem CoD2-ni. Tehát XFire. Winamp, Ventrilo és minden más. Csak hogy közbe jött egy majdnem végzetes dolog.

Miközben beszéltem a klán-leaderemmel, mTriggel a szerverbeállításokról és egyéb klánnal kapcsolatos dolgokról, Foxihadnagy rámírt (csak az XFire-ös nevét adom meg, nevet továbbra sem akarok közölni). Mivel ismerem annyira, hogy tudjam, mikor van neki valami baja, hát most volt...ami majdnem egy barátságomba került... És hogy mi is volt a baja? Kicsit hosszú és komplikált lenne leírnom, szóval csak annyit mondok, hogy az öccsével és a klánnal kapcsolatos. Igen, van neki egy öccse, akivel XFire-ön 1x beszéltem, bár az is tartalmas beszélgetés volt, nem az a "Csá! Mizu?"-féle. Nos, úgy éreztem, hogy valahogy segítenem kellene és szívem ügyének éreztem ezt.

Nagyon látszódott rajta, hogy emiatt az ügy miatt eléggé csalódott a klánban is és majdnem bennem is...amit nem akartam, mert amiket tudok róla, az bőven elég volt ahoz, hogy megakadályozzam...na jó, elmondom, hogy egy lány...furcsálottam is az elején, hogy egy lány CoD2-zik, de ma már mi benne a furcsa...ilyen világot élünk emberek...

Visszatérve a témához: amit tudtam, minden telhetőt megtettem és sikerült remélem elhitetnem vele, hogy én nem olyan vagyok, mint a klán vezetősége, akik az öccsét eléggé rossz helyzetbe hozta. Kicsit lassan fogtam fel, mert eléggé kómás voltam akkor...hisz mondhatjuk azt, hogy akkor keltem fel. :D

Itt jön az, hogy miért segítettem neki, hisz alig 4 napja ismerem? Nos, mert benne megtaláltam a legjobb barát lehetőségét. Sőt, még annál is többet. Még ha a drágalátos fővárosban lakik is...kit érdekel? Mindent meg lehet oldani, csak hit és szorgalom kérdése. Nos, érte kerítek annyi hitet és szorgalmat, amennyire szükség van...sőt, akár többet is, mint amire képes lennék.

Miután nagy nehezen lement ez a herce-hurca (mTriggel és Cube-bal való beszélgetése Foxihadnagynak), kicsit megnyugodtam, hogy rájött, hogy nem a klán érdekeit nézem, hanem azt akartam, hogy megbízzon bennem és hogy ne higyje azt, hogy olyan vagyok, mint a többi 14 éves vérpistike... Sikerült is (legalább is az én szemszögemből). Nem veszítettem el talán a jövőmet... Azt a jövőt, amire talán mindig is vágytam...

Aztán szépen elkezdtünk játszani. Játszogattunk egy darabig, aztán jött az öccse egy kicsit. Addig készített neki egy jó kis bodza-teát (miután mondta, valahogy megkívántam én is). Hát szó ami szó, lealázott...de nem is baj, hisz csak egy játék. Nah, aztán itt derült ki egy érdekes dolog.

MP_Powcamp pályán voltunk és jumpolgattunk, mikor egyszer csak benyögi nekem a testvére, hogy a drágalátos Foxihadnagy nem csak kedvel... Hát igen, kicsit én is lesokkoltam és feltettem magamban néhány kérdést: hogyan csinálom? Miért nem jött elő még K.B. esetében akkor? Ennyit változtam volna az évek során? Hát ezt nem tudom meg már soha. De szó ami szó, én is többet érzek iránta, mint barátság...ezért is tervezek vele egy talit a jövőhét folyamán, ha haveroméknak megjön a fa és be tudjuk hordani. Csak ezen múlik az egész, mert jelenleg le vagyok égve anyagilag. :D

De mint írtam, tetszik. Képen is látam őt, és hát számomra maga az álom. Most úgy hangzik, mint aki ismét szerelmes lenne, na de mi tagadás: tetszik. A jelleme, ahogy törődik az öccsével, az minden tiszteletet megér. Na de majd lesz valahogy.

Leléptem és egy kicsit elmentem Killing Floorozni (eközben egy volt osztálytársam zaklatott, hogy reseteljem a bisztonsági kódját egy Samsung u600-on xD). De csak 3 wave-et toltam le, annyira nem volt kedvem játszani most vele. Aztán megoldottam neki a problémát és ráírtam Foxihadnagyra. Megkérdeztem tőle, hogy tényleg igaz-e az, amit az öccse mondott. És igaz volt. Kicsit örültem is meg nem is. A nemet a távolság miatt raktam bele, mert nem akarom, hogy ebből valami baj is legyen. Főleg mikor ott lesz a koli is...akkor kész halál...de csak lesz rá valami gyógyír, ha arra kerülne véletlenül a sor.

Főleg a "Mióta?" kérdésemre adott válasz sokkolt le: a blogom olvasása óta. Tehát ezt úgy értelmezzétek, hogy az adta meg az utolsó lökést neki. Ugye tegnap megadtam a blogom címét, hagyj ismerjen meg, hogy valójában ki is vagyok. Hogy mi a varázsa ennek a blognak, én nem tudom. Hogy a szavait használjam, "vannak benne eléggé romantikussá sikerült részek". Hisz csupán az érzéseimet írom ide, mint amit eddig is tettem. :)

Miután ez is megvolt (7 óra tájt), megkezdtem a szokásos edzést haverommal. Most eléggé dimbes-dombos helyen mentünk (kb. 25 km), de elismerem, meg voltam halva, mert nem kajáltam eleget és eléggé égett a gyomrom.  De szerencsére hazaértem a tervezett időpontra, 9 órára. De mint minden edzésnek a végén: megtámadtam a hűtőt. :D

Aztán volt osztálytársamnak segítettem egy GPS program beizzításában, MSN-tem és most itt vagyok. Mindent egybe mérve eléggé forgalmas és váratlan eseményekkel és csak tán beteljesült reményekkel gazdag nap volt ez. És lehet, hogy egyben az utolsó ilyen nap. Bár kitudja, mit hoz a jövő számomra.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.