2010.04.15. 23:13
Színház (2010. április 15.)
Mai nap is csak a szokásos unalmas iskolai órák voltak. Azt hagy ne kívánjam részletezni.
De amint visszaértem a koliba, kaja közben történt 1 érdekes dolog. Miközben fogyasztottam az "Ínycsiklandozó" menüt, a másik koliból átjáró diákok (lányok mellesleg, akiket nem is láttam életemben) leülnek mellém. Mily fura, mert én általában egyedül eszek. Bár ha nem volt hely, hagyj üljenek. De nem is ez a lényeg, hanem aki mellém leült lány, aki mellesleg roma volt, ezt mondta: -Bocsi, de nem te mondtad azt, hogy kiirtanád a fajtánkat?
Kicsit fura kérdés. Ennyire rasszistának néznék ki? Szerencsére ura voltam a helyzetnek (még ha nem is voltam jó pazban). Ez után felmentem a szobába és aludtam egy jót.
Délután 4 óra: megszólalt a telefonom ébresztője. Nagyon nem esett jól felkelni, de fel kellett kelnem, mert készülni kellett. Színházba ment az osztály. Fürdés, öltözködés, és elmentem kajálni. Ekkor történt az, hogy egy gyerek felbaszta az agyam azzal, hogy dobált. Majdnem odamentem és ráborítottam az asztalt, de nem tettem. Nem akartam az Ő szintjére süllyedni.
Ez után irány a színház. Nagyon nem érdekelt a dolog, szörnyű is volt és még a legjobb hangulatba se voltam. Hogy miért? Emlékek gyötörtek. Régi emlékek. Mintha kezdene visszatérni a 4 évvel ezelőtti állapotom. A teljes fájdalom, az elzárkózottság, a "mindenki az ellenségem" állapot, ami miatt egykor még öngyilkos akartam lenni. Ha nem lettek volna ott a barátok, akkor talán nem is írnám ezt a blogot, sőt, nem is éltem volna meg ezt a napot. Ami elfogott este 9 körül, az a teljes reményvesztettség, hogy talán soha nem leszek olyan, mint régen. Az az életvidám ember, aki mindenkit felvidított. Mára már csak a lelkem egy sivataghoz hasonlít: teljesen el van törölve minden szívből jövő vidámság és néha úgy érzem, hogy át kell állnom a "tahó, bunkó és agresszív" oldalra.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.